Tegnap összetűzésbe kerültem Alexxel. Miért van az, ha Ádival jóban vagyok,akkor Alexxel rosszban, és ha Alexxel jóban vagyok, akkor Ádival rosszban?o.O
Oké, Alex érvét megértem, hogy féltékeny..bár nem tudom miért. Ádival csak haverok vagyunk. De Ádi érvét kicsit sem. És most engesztelhetem ki Alexxet.
-Mi az Han? Eléggé nyúzottnak tűnsz.-emelte fel a fejemet a padról Hajni, amikor nem mozdultam meg.
-Zűrök vannak..-csak ennyit tudtam kinyögni. A tegnapi nap folyamán eleget őrlődtem ahhoz, hogy teljesen elvesszek.
Alexxel?-kérdezte csodálkozva-leütöm ha kell. Amúgy mi baja?
-Féltékeny..
-Kire?
-Ádira.-erre a háttérből Ádám felröhögött.-Pont erről beszélek-mutatok Ádi felé-Mi csak haverok vagyunk, de ő ezt nem érti. Pedig Párizsban is voltak fiúhaverjaim. Ő is az volt kezdetekben. Á nem értem..-sóhajtottam, majd visszafeküdtem a padra,afféle feladom, majd lesz,ami lesz stílusban.
Egyébként,az feltűnt, hogy nem gyakran írok a suliról, vagy a tanórákról. Na most bepótolom. Ma első óra matek volt. Tz-t írtunk, és mint mindig, én voltam az egyik megmentő, a másik Emi. De mivel mi kb egy helyen ülünk, eléggé nehéz volt tovább adni a többieknek a papírlapra lefirkantott válaszokat. Én gyors megcsináltam a saját csoportomat, majd azt leírtam 2 kis cetlire. Emi is így tett. Én neki adtam gyors az egyiket, ő is így tett. Mivel,hogy ő más csoportot írt, legalább nem kellett 2 fajtát írnom. Hátra adtam Ádinak a saját csoportomat, és Tibinek a másikat. Utána ők már úgy osztogatják, ahogy akarják, úgyhogy az óra további részében elővettem Leiner Laura új könyvét, és azt olvastam. Csak arra figyeltem fel, amikor a Kiss tanárnő oda megy Istihez.
-Mi az ott a kezedben?
-Semmi sincs benne tanárnő-néz rá úgy, mint egy kis angyal.
-A másik kezedre gondoltam-bök rá a vonalzójával Isti bal kezére.
-Ja az? Semmi. Csak egy papírzsepi.-erre Isti belefújta az orrát, majd a tanárnő elé nyújtotta.-Kéri?
Az egész osztály elkezdett röhögni. Páran kihasználták az alkalmat, és a füzetekből keresték a megoldásokat.
-Hé mi ez a zaj?Azok füzetek?-fordult oda Timiék felé. Amikor elment mellettem, improvizálnom kellett valamit. Nem kaphatnak egyest, ez adja meg a félévi osztályzat felet.
-Tanárnő!-ragadtam meg a karját, ő pedig visszafordult.
-Mi van kislányom?-kérdezte szigorúan.
Ki kellett valamit találnom gyorsan, hogy mi a gondom, úgyhogy igazat mondtam.
-Képzelje el! A Fall Out Boy koncertezni fog a nyáron Magyarországon, és nincs rá pénzem, hogy elmenjek. Kell valamilyen munka, de nem találok, és nekem muszáj ott lennem!-konkrétan,mintha dührohamot kaptam volna, elkezdtem hisztizni. És persze mint jó színész, könnyek csorogtak le az arcomon. Múlt nyáron,vagy 5 órán keresztül gyakoroltam a műsírást. Most jól jött. Amúgy meg nem ennyire vészes az ügy, nem függ tőle az életem, hogy elmenjek, de most nem jutott semmi jobb az eszembe.
A lányokról persze elfeledkezett közben a tanárnő. Kiküldött a mosdóba és azzal nyugtatott, hogy majd körbenéz ő is, hátha talál valamilyen diákmunkát,ami jó lenne nekem. A többiek a szünetben agyon dicsértek, és azt mondták, hogy járnom kéne színjátszóra. Ezt majd meggondolom.
A többi óra nem volt ilyen érdekes, biológián dogát írtunk. Na itt nekem kellett a segítség. Bioszból mindig kegyelem négyes voltam. Jó, ez nem olyan rossz jegy,de nekem ez számít rossznak. Úgyhogy Hajnitól vártam a válaszokat, mivel neki nagyon jól megy a biológia, és ő amúgy is orvos akar lenni, szóval ő felelt az "ellátásunkért" a biosz tzéknél, dogáknal,felelésekről. Én és Emi pedig a többi tantárgyaknál. Hát, ilyen a stréber átok. Egyébként a biosz dogám 5-ös lett. Köszi Hajni.
Ma nem beszéltem Alexxel. Pukkadjon csak. Nem értem mit kell ezen felfújni. Emivel, Rolival és Ádival mentem haza. Többet kéne együtt lógnunk. Nagyon jó így velük. Nem azt mondom, hogy nem jó amikor az osztály többi része velünk van, csak így kevésbé érzem magam feszélyezve. Na ezt se értem, hogy miért van így...
Otthon tanultam, majd felnéztem netre. Alex írt, hogy holnap feltétlen beszélni szeretne velem. Na erre kíváncsi leszek... Most megyek és beszámolok a helyzetemről anyunak, hátha tudja, hogy mit tegyek.
