A suliban nem sok minden történt. De ami történt az eléggé kiborított.
Azután, hogy tegnap annyit beszéltünk Ádámmal, ma semennyit se. Az a-sok állandóan rá vannak szállva a fiúkra. Ebéd szünetben megjelent az egyik lány, ha jól tudom Fruzsinak hívják. Illegett-billegett egy sort a magassarkú cipőjében, majd megállt a fiúk, pontosabban Ádi előtt.
-Szia Ádám-nyávogott úgy, mintha egy macska lenne.
-Igen?-nézett fel a telefonjából.
-Csak gondoltam benézek.-semmi válasz, Ádi csak felhúzta a szemöldökét, amolyan mit akarsz stílusban- Múlt héten beteg voltam, ezért nem voltam suliban.-folyattatta a csevegést Fruzsi, ami nem is hívható annak, mivel egyoldali volt.
-Aha jó..észre se vettem hogy nem voltál.
Ekkora égést! Az osztályból mindenki felröhögött, aki bent volt. Fruzsi pedig nem tudta mit csináljon, végül elköszönt.
-Na mennem kell..akkor délután.-vigyorgott szélesen, az erősen kirúzsozott szájával.
-Oké.
-Mi az, hogy délután?-szólalt meg mellettem Emi, amikor látta, hogy nálam se kép, se hang. Összezuhantam.
-Ja az? A húgom és az ő öccse ovistársak és áthozza hozzánk játszani.
-Mi ez? Csoportos randi?-röhögött jóízűen Dani.
-Nem dehogy-rémüldözött Ádám.
-Szerintem Fruzsi máshogy gondolja.-szólaltam meg végül.
Gyors felpattantam és kimentem a mosdóba. Emi utánam jött.
-Nyugi Hanna. Nincsenek együtt.-rájött, hogy beleestem. Király.
-Honnan veszed?
-Nem hallottad, hogy beszélt Fruzsiról? Ő se bírja annyira.
-Akkor miért találkozik vele, ha utálja?
-Nem utálja..figyi. Lehet ki fogsz akadni de ezt tudnod kell...ők már jártak tavaly.
-Még jobb..és miért szakítottak?-reménykedtem, hogy valami olyasmi miatt, hogy pl megcsalta Ádámot vagy olyan, ami megbocsájthatatlan.
-Túlságosan nyomult. Túl sokat akart Ádámmal lenni. Ki akarta túrni a fiúkat.
-Á végem van. Ez megbocsájtható. Ajj pedig azt hittem sínen van az életem. A tánc, a suli...minden jól megy.
-Tánc? Miféle tánc? Hanna vannak titkaid előttem?
-Nem a wc-ben akartam elmondani, hanem valami nyugisabb helyen, de-hagytam egy kis hatásszünetet-én vagyok Han.
-Mi te vagy...-a szájára tettem a kezem, mielőtt még kikiáltja a világnak a titkomat.
-Igen, és lécci ne mondd el senkinek se!
-De ha ezt tudná Ádám..
-Nem tudhatja meg!
-Miért nem? Hiszen bele van esve Hanbe.
-Éppen ez az! Bele van esve Hanbe! Nem belém! Úgyhogy légy szíves ne mondd el még Rolinak se.
-Oké, de ez nehéz lesz. Amúgy eddig mért nem mondtad el nekem?
-Mert féltem, hogy megharagszol, vagy máshogy kezdesz el velem viselkedni. Aztán meg elköltöztünk, úgyhogy nem láttam értelmét.
-Értem.
-Mizujs? Min pletyiztek?-jött be Mimi.
-Tudtad, hogy Katy Perrynek van egy új száma?-kezdtem a "pletyizést"
-Ú nem is..mondom Móniéknak.-és ezzel ki is ment.
-Na ez furi volt..am ráérsz ma suli után?-kérdeztem félve Emitől.
-Persze. Átjöhetnél. Anya is örülne ha láthatna.-mosolygott rám kedvesen.
-Oké.
Suli után átmentem Emiékhez. Amikor beléptünk a lakásba, kicsit meglepődtem. Nem a házon, az szép volt. Azon, hogy anya ott volt. Ez a kép eszembe juttatta a 4 évvel ezelőtti énemet, amikor anyu és Éva beszélgettek, amíg én Emivel játszottam. De sok minden változott 4 év alatt, és mégis ugyanott vagyok.
Amikor hazaértem, megcsináltam a házimat, majd felnéztem közösségire. Ezt kár volt. Fruzsi felrakott egy képet amin rajta volt Ádám és a testvériek. A leírás részbe pedig ezt írta:„Majdnem olyan volt, mint régen. Ismétlést! *-* ^^ "
Gyorsan videohívást indítottam és bőgve meséltem el Eminek a történteket. Próbált lenyugtatni,de nem sikerült neki. Inkább kinyomtam a gépem és a világ legszomorúbb számaira álomba sírtam magam.
